Kétrészes cikksorozatunk első részében bemutatjuk, hogyan néz ki az e-aláírás, míg a második részben leírjuk, mire figyeljünk a kinézet kapcsán, hogy elkerüljük az esetleges félreértéseket.

Napjainkban, főként a járvány megjelenését követően az e-ügyintézést egyre többen veszik igénybe, és ennek keretében az elektronikus aláírás is egyre szélesebb körben válik ismertebbé. Ugyanakkor sokakban merülhet fel kérdésként az, hogyan néz ki egy elektronikus aláírás, hasonlít-e a kézi aláírásunkhoz. Fontosnak tartjuk az elején leszögezni ebben a cikkben is, hogy amikor e-aláírásról beszélünk, nem a kézi aláírásunk beszkennelt képét értjük ezalatt (még annak ellenére sem, hogy adott esetben az e-aláírásunkhoz csatolhatjuk a kézi aláírásunk képét, ha ezt szeretnénk, bár ennek jogi szempontból nincs jelentősége).

Létezik-e előírás az e-aláírás kinézetére?

Bár a bizalmi szolgáltatások széleskörűen szabályozottak mind jogi, mind műszaki szempontból, arra lényegében nincs semmilyen követelmény, hogyan kell kinéznie például egy e-aláírásnak, időbélyegzőnek, vagy ezek megjelenítését hogyan végezzék a számítógépes alkalmazások.
Így – és ez az első fontos megállapítás – az e-aláírás kinézete elsősorban attól függ, hogy milyen számítógépes alkalmazást használunk az aláírás elkészítéséhez.

Az e-aláírás megjelenítése az alkalmazástól függ

Sokan nem tudják, hogy a közismert Microsoft Word vagy Excel is alkalmas elektronikus aláírás létrehozására, bár a régebbi verziókkal ezek nem feltétlenül szabványos e-aláírások, így elfogadásuk bizonytalan lehet. A szintén sokak által használt Adobe Acrobat Readerrel pedig nemcsak aláírni lehet egy PDF dokumentumot, hanem időbélyegezni is.

Emellett léteznek kifejezetten erre a célra kifejlesztett, és emiatt sokkal professzionálisabb e-aláírás létrehozó és -ellenőrző alkalmazások, mint például az e-Szignó, vagy egyéb célalkalmazások, melyek jellemzően bizalmi szolgáltatókhoz, vagy ebben az iparágban működő informatikai fejlesztő cégekhez, ritkábban egyes állami szervezetekhez köthetők.

Az egyes alkalmazások mind megjelenítik valamilyen módon azt, ha egy dokumentum el lett látva elektronikus aláírással, azonban ezt jellemzően különböző módokon, saját logika alapján, esetleg egyedi arculati és grafikai elemek felhasználásával teszik. Azaz, ahány alkalmazás, annyiféle kinézettel találkozhatunk, éppen ezért fontos, hogy ismernünk kell az alkalmazásunk által használt megjelenítési sajátosságokat és azok jelentését.

Fontos még megjegyezni, hogy ez a különbözőség csak a kinézetre vonatkozik, és nem érintheti magát az e-aláírást, hiszen ezt minden alkalmazás a vonatkozó jogi előírások alapján és a műszaki szabványokban definiált formátumoknak megfelelően kell létrehozza (az más kérdés, hogy ezt nem mindig sikerül maradéktalanul megvalósítani).

Az alábbiakban bemutatjuk, hogy az egyes alkalmazások milyen módokon jeleníthetik meg az e-aláírásokat.

Látható aláírások, avagy az e-aláírás képi világának sokszínűsége

Az e-aláírás legtöbbször egy grafikai elem és valamilyen szöveges információ együtteseként jelenik meg az aláírt dokumentumon, látható formában („látható aláírás”).

Alapértelmezett eset

A megjelenő szöveges információ többnyire az alkalmazásban alapértelmezettként előre rögzített, rövid szöveg, pl. „e-Szignó”, vagy „E-aláírással hitelesítve”.

Az alábbi képen egy e-Szignóval készített aláírás látható:

Egyedi adatok az aláírásban

Vannak azonban olyan alkalmazások is (pl. Adobe Acrobat Reader, e-Szignó, web-Szignó), amelyekben mi magunk állíthatjuk be előzetesen, hogy milyen információt szeretnénk megjeleníteni az e-aláírásunk képében (pl. aláíró neve, aláírás időpontja, aláírás helye, egyéb szöveg).

Az alábbi képen egy Acrobat Readerben megjelenített e-aláírás látható, amelyben egyedi szöveget állítottunk be.

Az alábbiakban pedig egy web-Szignóval készített egyedi aláírás képe látható:

A fenti két példában is jól látszik, hogy az egyes alkalmazásgyártók jellemzően saját, jól megkülönböztethető grafikai elemeket használnak a látható aláírás megjelenítésére (pl. a Microsec e-Szignó vagy web-Szignó programban aláírt PDF-en sárga színű pecsét látható hullámos körvonallal, és benne az e-Szignó márkanévvel, míg az Adobe Readerben készített aláírás esetében a jól ismert, rózsaszínű, háromszöget formázó szalagra emlékeztető grafikai elem jelenik meg).
Fontos kiemelnünk, hogy a látható aláírásban megjelenő ikonok kizárólag az aláíráskor használt szoftverre utalnak, és semmilyen módon nem hordoznak információt az aláíró személyével vagy például az aláírás minősítettségével kapcsolatban.

Egyedi képek használata

Mindezek mellett vannak olyan alkalmazások is (a már említett Adobe Reader, e-Szignó és web-Szignó is ilyen), amelyek további lehetőségként elérhetővé teszik az egyedi képek használatát is a gyártó ikonja helyett. Például lecserélhetjük a logót akár saját kézi aláírásunk képére is, amellyel a korábban megszokott kézi aláírásos élményhez közelíthetjük az elektronikus aláírás látványát. Sőt, több szoftver azt is lehetővé teszi, hogy az elektronikus aláírást reprezentáló képet a dokumentumon oda pozícionáljuk, ahova akarjuk, így még tovább növelve a hasonlóság élményét.

A következő ábrán egy, a web-Szignóval készített, a kézi aláírás képét tartalmazó elektronikus aláírás látható:

Az egyedi kép és az aláírásban szerepeltetett adatok kombinálhatóak is. Például egyes államigazgatási szervek (rendőrség, NAV) által használt aláíráskép téglalap alakú, benne különböző kisebb, színes ikonokkal és szöveggel:

Bármelyik típusú látható aláírásról is legyen szó, fontos megemlíteni, hogy ugyan az aláírásokat szimbolizáló képek a dokumentumon látszanak, és így a kinyomtatott dokumentumon is megjelennek, ettől még a – vizuális jeleket magukon viselő – kinyomtatott dokumentum nem tekinthető hitelesnek!

Nem látható aláírások

Az elektronikus aláírások megjelenítésére egyes alkalmazások más módszereket is használhatnak. A látható aláíráson kívül az elektronikus aláírás jelenlétére utaló információk másutt is megjelennek (pl. adatleíró oldalon, menücsíkban), de olyan eset is van, amikor a dokumentumon magán egyáltalán nem szerepel a vizuális elem, arról csak a szoftver nyújt számunkra információkat.

Az utóbbira egy példa a Microsoft Word, itt a dokumentumon nem látunk semmit, ellenben a képernyő alján megjelenik egy kis kokárdaszerű ikon, ami fölé húzva az egeret előugrik az e-aláírásra utaló szöveg. Emellett a képernyő tetején is látható egy sárga csík, de az ebben levő „Szerkesztés mégis” szöveg nem csak az e-aláírás esetén jelenik meg (ld. az alábbi két ábrát). Természetesen a kinyomtatott Word dokumentumon nem/sem látszik semmi az e-aláírásból.

Egy másik példa a dokumentumon nem látható e-aláírásra az, amikor több fájlt egyszerre írunk alá egy e-aktában vagy egy ún. ASiC konténer fájlban; ilyenkor az ezen levő e-aláírás csak speciális programmal jeleníthető meg (ld. következő képet):

Egyéb érdekességek

Van olyan alkalmazás, amelyben megadható az aláírás oka, vagy akár egy tetszőleges szabad szöveg is az aláíráshoz vagy az aláírandó dokumentumhoz kapcsolódóan, és ez megjelenik az e-aláírás látható képében. Ez utóbbira egy érdekes példa azon kiemelt földhivatali ügyintézők esete, akik saját nyilvántartási számmal rendelkeznek, és amikor aláírnak egy ingatlannal kapcsolatos dokumentumot, akkor az aláírásban szerepeltetniük kell (a nevük és egyéb munkahelyi adataik mellett) a saját nyilvántartási számukat is. Egy másik érdekes példa az, amikor papír alapú dokumentumról hiteles elektronikus másolatot készít valaki, a szkennelt dokumentumot aláírja, és a kapcsolódó jogszabályi előírást oly módon teljesíti, hogy az aláírás képébe beilleszt egy szöveget („Aláírásommal igazolom, hogy a másolatot én készítettem, és a dokumentum tartalma megfelel az eredetinek”); fontos megjegyezni, hogy ez csak akkor jó, ha maga a szöveg is aláírásra kerül, és nem csak az aláírás „képébe” kerül bele.

Hogyan néz ki az e-aláírás? 2. rész: Mit ne nézzünk be?”