Korábbi blogbejegyzésünkben részletesen megírtuk arról, hogy mit lehet tenni, ha azzal szembesülünk, hogy valamilyen állami, önkormányzat vagy más közfeladatot ellátó közigazgatási szerv nem fogad be elektronikusan aláírt iratot. Az alábbiakban azt mutatjuk be, hogy mely jogszabályokba ütközhet, ha valamely szolgáltató nem fogadja el az e-aláírt dokumentumot, mivel érdemes érvelni, mire érdemes hivatkozni egy panaszlevélben. Az alábbi érvelések már mind „élesben” is beváltak, gyakorlatban szereztünk arról tapasztalatot, hogy az alábbiak hatására hirtelen befogadták a korábban elutasított e-aláírt dokumentumot.

Panaszlevelünkben elsősorban a minden EU-s jogalanyra egységesen irányadó ún. eIDAS rendeletre¹ érdemes hivatkozni, amelynek 25. és 46. cikke alapján a minősített elektronikus aláírás a saját kezű aláírással azonos joghatású és az elektronikus dokumentum joghatása és bírósági eljárásokban bizonyítékként való elfogadhatósága nem tagadható meg kizárólag amiatt, hogy az elektronikus formátumú. Az eIDAS rendelet tehát kimondja, hogy nem lehet megtagadni egy minősített elektronikus aláírással ellátott dokumentum joghatását csak azért, mert az nem papíron jött létre. A joghatás, amire az eIDAS rendelet utal, Magyarországon azt jelenti, hogy teljes bizonyító erejű magánokiratnak kell elfogadni az ilyen dokumentumot, hiszen a Polgári perrendtartásról szóló törvény² ezt előírja.

Az eIDAS Rendelet és a Pp. fenti általános szabályai minden típusú szolgáltató esetén irányadóak, és ezek hivatkozásával önmagában sikert érhetünk el. Olyan esetben, amikor szolgáltatónk (pl. bank, webshop, biztosító, digitális tartalom-szolgáltató) egyébként biztosít számunkra elektronikus utat a szolgáltatás igénybevételére, illetve biztosítja számunkra az elektronikus szerződéskötés lehetőségét (pl. megrendelhetjük az adott terméket, szolgáltatást online vagy online bankolhatunk), hivatkozhatunk még az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvényre (Ekertv.)³ is. Egy panaszos válaszlevélben érdemes lehet felhívni a figyelmet arra, hogy az a szolgáltató, aki egyébként biztosít elektronikus utat a szolgáltatás igénybevételére, illetve a szerződés megkötésére, különösen nem tagadhatja meg egy elektronikusan aláírt dokumentum elfogadását, hiszen az elektronikusan aláírt dokumentum nemcsak teljes bizonyító erejű, de hiteles dokumentumnak is minősül az irányadó jogszabályok alapján.⁴

Amennyiben fogyasztóként (tehát magánemberként) kerülünk abba a helyzetbe, hogy nem fogadják el az e-aláírt dokumentumunkat, akkor még a Ptk. 6:104. § (2) bekezdés b) pontjára is hivatkozhatunk, amely szerint az ellenkező bizonyításáig eleve tisztességtelennek kell tekinteni azt a szolgáltatói gyakorlatot (szerződéses elvárást), amely a fogyasztó nyilatkozatának megtételére indokolatlan alaki követelményeket támaszt, tehát előírja, hogy az ügyfél csak személyesen vagy papíron adhat be valamilyen nyilatkozatot. Amennyiben fogyasztóként nem sikerül a szolgáltatót rábírni az e-aláírt dokumentum elfogadására, érdemes a Fogyasztóvédelmi Hatósághoz⁵ vagy pénzügyi intézmények esetén a Pénzügyi Békéltető Testülethez⁶ fordulni panasszal.

Végső lehetőségként akár a bírósági jogérvényesítést is meg lehet említeni egy válaszlevélben, miszerint ha a szolgáltató nem tartja magát a teljes Európai Unió területén hatályos eIDAS Rendelethez, illetve nem fogad el a Pp.-ben teljes bizonyító erejű magánokiratként minősített okiratokat, az ügyfél kénytelen lesz bírósági úton kikényszeríteni a szolgáltató jogszerű eljárását és kérni a bíróságot, hogy kötelezze a szolgáltatót az e-aláírt dokumentum befogadására.

Olvassa el blogbejegyzésünket arról, hogy mit lehet tenni, ha egy hivatal nem fogadja el az elektronikusan aláírt dokumentumunkat?

1. a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 910/2014/EU RENDELETE - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32014R0910&from=HU

2. a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény

3. Ekertv. 2. §a) Elektronikus kereskedelmi szolgáltatás: olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek célja valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt és az értékpapírt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket -, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban együtt: áru) üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje vagy más módon történő igénybevétele; 

b) Elektronikus út: elektronikus adatfeldolgozást, -tárolást, illetőleg -továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközök alkalmazása;

f) Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás: elektronikus úton, távollevők részére, rendszerint ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás, amelyhez a szolgáltatás igénybe vevője egyedileg fér hozzá;

4. az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet - https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1600451.kor

5. https://fogyasztovedelem.kormany.hu/#/fogyasztovedelmi_hatosag

6. https://www.mnb.hu/bekeltetes/hogyan-kezdemenyezheti-az-eljarast